Szép szavakkal a gyermeki lélekhez

/ október 17, 2022

A legtöbben azt szeretnénk, hogy gyermekünk erős, önbizalomtól duzzadó, egészséges önértékelésű gyermekké, később felnőtté váljon. Ám a dicséretet is tudatosan kell használni! Ahogy az sem jó, ha nem dicsérünk, ugyanúgy káros következményei lehetnek a személyiségfejődésre annak is, ha mindig, mindenért megdicsérjük csemeténket. Vagyis az erőfeszítést, a valódi munkát, a szándékot mindig jutalmazzuk, de a mindennapi kötelezettségeket nem kell!
Míg az amerikai kultúrára jellemző az, hogy agyondicsérik a gyerekeket, hogy milyen okosak és szépek, addig a dánok másra helyezik a hangsúlyt a dicséretekben. A munkára, a fejlődésre és az erőfeszítésre és nem elsősorban a végeredményre helyezik a hangsúlyt. Így dicséretként ahelyett, hogy „Okos vagy, hogy sikerült jól válaszolnod!” inkább azt mondják, hogy „Látszik mennyit igyekeztél, mert meglett az eredménye”. A feladatra és a munkára összpontosítanak, ezzel azt tanítják meg, hogy képesek a készségek elsajátítására, de még sokat kell fejlődniük, tanulniuk, hogy mestereivé váljanak az adott területnek.
A gyerekeknek nem tökéletes világra és tökéletes szülőkre van szükségük, hanem érzelmi őszinteségre. Ide tartozik például a hiteles dicséret is. Mindig a kitartást dicsérjük, a feladatba fektetett munkát hangsúlyozzuk, ne az eredményt! Ezzel megtanulják, hogy ne adják fel és nem azt, hogy ha valami nem sikerül, akkor ők rosszak, nem okosak, nem ügyesek.

A szülői dicséret azt is meghatározza, hogy a gyermek hogyan gondolkozik az intelligenciájáról. Ha az erőfeszítésekre és a folyamatra koncentrálunk, vagyis azt hangsúlyozzuk, hogy a munkája által folyamatosan fejlődhet, akkor rugalmas gondolkodás alakul ki. Így az intelligenciájukat változtathatónak és fejleszthetőnek gondolják a megfelelő erőfeszítésekkel. Számukra maga a tanulás, az ismeretek megszerzése jelent kihívást és örömet és úgy érzik, a tanulás és az erőfeszítés pozitív dolog. Kudarc esetén inkább jellemző rájuk, hogy több erőfeszítést fejtenek ki és új megoldásokat, módszereket keresnek és alkalmaznak a problémákra. Ha tehetségükért dicsérjük gyermekeinket, akkor nehezebb feladatok és kihívások esetén csökken önbizalmuk, mert az erőfeszítések azt mutatják számukra, hogy még sincs meg a tehetségük hozzá.
Mindig a gyermek fejlődési szintjének megfelelően fogalmazzunk meg dicséreteket, és vegyük észre a változásokat! Bátorító szavaink inkább a folyamatra koncentráljanak, mint az elért eredményre. Emeljük ki azokat a részleteket, amik valóban szépen sikerültek, esetleg új technika elsajátítása kellett hozzájuk! Néhány ötlet:
„Ez egy sokáig tartó és nehéz feladat volt. Nagyon tetszik, hogy figyeltél, végig csináltad és befejezted. Ez aztán a kitartó munka!”
„Látom, szorgalmasan dolgoztál és ez sikert is hozott. Szép munka!”
„Látod, egy kis erőfeszítéssel sikerült is!’
„Milyen jó, hogy sokat gyakorolsz!”
„Keményen dolgoztál, büszke vagyok rád!”
„Nagyon szépen dolgoztál. Mit gondolsz, mi tetszik a legjobban a munkádban?”
„Látom, hogy szívesen választasz egyre nehezebb feladatokat is, ezzel még jobban tudod fejleszteni magad!”
Gyermekünk önértékelésének megalapozásához mi magunk vagyunk a kulcs. Fontos, hogy elsajátítsuk a fejlődésorientált gondolkodásmódot! A gyerekek pedig szinte magukba szívják a mi viselkedésmintáinkat.