Hagyományok, szokások jelentősége a családban
A családi hagyományok generációkon átívelő, tudatosan ápolt, fenntartott szokások, amelyek tükrözik a család összetartozását és erősítik sajátos identitását. A családi hagyományok és tradíciók meghatározzák a születésnapok, névnapok, évfordulók, nyaralások forgatókönyvét, kellékeit, az ajándékozás, az együttlét formáját, tartalmát.
A hagyományok azt is meghatározzák, hogy a család milyen ünnepeket és hogyan ünnepeljen meg, és hogyan kapcsolódjon a kulturális és vallási hagyományokhoz: Jézuska, angyalka jön, vagy a szeretet ünnepeként határozzuk meg a karácsonyt, vagy ugyanígy: a Feltámadás ünnepéről beszélünk, vagy a nyuszi, a piros tojás és a locsolkodás hagyományát őrizzük…
Meghatározóak a mindennapi élet rituáléi is, mint például az étkezések, vagy a gyerekek fürdetésének, lefektetésének rendje.
A családi rituálék szabályozottsága, szertartásossága, folytonossága, kiszámíthatósága és tervezhetősége biztonságot ad. A gyerekek már karácsony másnapján azt kérdezik: mikor jön végre a húsvéti nyúl?
Húsvétkor – akárcsak karácsonykor – a legtöbb szülő a titokzatosság és a vágyakozás állapotát ébreszti és tartja fenn gyermekében. Ezért a gyerekek csillogó szemmel és izgalommal várják a nyuszit és felnőtt fejjel is szívesen idézik fel a húsvéti emlékeket – amit talán saját gyermekeik életében is tovább visznek majd.
Egy gyermeknek akkor jó egy ünnep, ha felhőtlen hangulatban telik, amikor ábrándozik róla és minden zsigerével várja annak eljövetelét. Valami olyasmi történjen, amire jó vágyakozni és visszaemlékezni! Ilyenkor érdemes bevonni őket a húsvéti készülődésbe, először a dekorációval, kézműveskedéssel, az ünnepi sütés-főzésbe. Különösen élvezetes számukra a húsvéti tojásfestés, és a locsolás hagyománya.
Előnyös lenne, ha a húsvéti locsolás nem a pénzszerzésről, hanem a hagyomány megőrzéséről szólna – amiben akár együtt lehet a fiúgyermek az édesapával – anélkül, hogy trágár locsolóverseket tanulna. Ám ha már mégis úgy alakul, hogy csemeténk egy marék pénzzel tér haza, mindenképpen biztassuk arra, hogy ne haszontalanságokra költse, hanem valami komolyabb dologra kezdjen el gyűjteni.
A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak, a XIX. század folyamán honosodott meg. Eredete szerint, a húsvéti Holdban egy nyúl képét vélték felfedezni. Ráadásul a nyúl a termékenység szimbóluma lett, rendkívüli szaporasága miatt. Szintén német hatásra terjed napjainkban az a szokás, hogy a barkaágat feldíszítik kifújt piros tojással, apró figurákkal.