Így tanítsuk meg gyermekeinknek a föld szeretetét
A bolygónk jövője nem a távoli döntéshozók kezében kezdődik, hanem a mindennapjainkban és különösen abban, amit gyermekeinknek mutatunk. Ahogyan a családi minták más területeken is meghatározóak, úgy a környezettudatos gondolkodás is otthon születik meg. A gyerekek nem elsősorban abból tanulnak, amit mondunk, hanem abból, amit teszünk.

Az óvodáskor különösen érzékeny időszak, hisz a világ iránti kíváncsiság, a felfedezés öröme és a természethez való ösztönös kapcsolódás még nagyon élő a gyerekekben. Éppen ezért nem „tanítani” kell őket a környezetvédelemre, hanem segíteni abban, hogy megőrizzék ezt a természetes kapcsolatot. A természet nem tananyag, hanem élmény. Pocsolyában ugrálás, bogarak megfigyelése, falevelek gyűjtése, rőzsegyűjtés és még sorolhatnánk.. Ezek az egyszerű tapasztalatok alapozzák meg azt az érzelmi kötődést, amely később felelős viselkedéssé alakul.
A kutatások is azt mutatják, hogy azok a gyerekek, akik sok időt töltenek a szabadban, kiegyensúlyozottabbak, nyitottabbak és könnyebben kapcsolódnak másokhoz. A természetben szerzett élmények fejlesztik a figyelmet, a kreativitást és a problémamegoldó gondolkodást is. Ezzel szemben a túl sok benti idő és a digitális eszközök túlhasználata növelheti a szorongást és a figyelemzavarok esélyét. De hogyan szerettessük meg a környezet védelmét egy kisgyerekkel? A kulcs a játékosság és a közös élmény. Egy séta során „kincsvadászattá” válhat a zöld színek keresése, egy eső utáni pocsolya pedig mini laboratóriummá. A gyerekek cselekvésen keresztül tanulnak, mert amit megélnek, azt értik meg igazán.

Sokat számítanak a mindennapi apró szokások, mint a közös szelektív hulladékgyűjtés, egy virág elültetése, szemétszedés egy kirándulás során, vagy akár az, hogy beszélgetünk arról, honnan jön az étel az asztalra. Ha a gyermek látja, hogy ezek számunkra fontosak, ő is természetesnek fogja tekinteni.
Fontos azonban az is, hogy ne félelmet, hanem felelősséget közvetítsünk. A világ problémái (klímaváltozás, erdőirtás, szennyezés) valósak, de a kisgyermekek számára ezek túl nagy és nehezen feldolgozható témák. Számukra az a legfontosabb üzenet, hogy ők is tehetnek ezért. Szülőként a legnagyobb feladatunk az, hogy hitelesek legyünk. Ha kapcsolatban vagyunk a természettel, ha figyelünk a környezetünkre, ha időt szánunk a közös élményekre, akkor egy olyan szemléletet adunk át, amelyben a Föld nem egy távoli fogalom, hanem közös otthonunk.
