Hogyan készülhetünk az óvodára és a bölcsődére?

Az óvoda- és bölcsődekezdés minden család életében mérföldkő. A gyerekek érzékeny antennái azonnal megérzik a szülők bizonytalanságát és szorongását. Ha mi aggódunk, hogy „jaj, mi lesz nélkülem”, azt a gyermek is átveszi. Ezért első lépésként érdemes tudatosítani: a félelem természetes, de nem szabad, hogy a gyermekre nehezedjen. << Olvassuk tovább >>

Az érzelmi intelligenciaról…

Az érzelmi intelligencia (EQ) fejlesztése a gyermekek számára kulcsfontosságú. Nem csupán az érzelmek felismerését és kifejezését jelenti, hanem az érzelmek szabályozását, a társas kapcsolatok kezelését és az empátia képességét is magában foglalja. Az érzelmi intelligenciával rendelkező gyermekek képesek jobban kezelni a konfliktusokat, mélyebb kapcsolatokat kialakítani, és nagyobb eséllyel érnek el sikereket a felnőttkorban. Az érzelmi intelligencia fejlesztése aktív szülői szerepvállalást igényel.<< Olvassuk tovább >>

A beszédindítás az óvodában

A beszéd az emberi kommunikáció legfontosabb eszköze, melyek alapjai már kisgyermekkorban, az óvodás évek során formálódnak. A beszédindítás ebben az életkorban különösen fontos, hiszen az ekkor kialakuló nyelvi készségek merőben meghatározzák a gyermek szociális kapcsolatait, önkifejezését és az iskolára való felkészültségét.<< Olvassuk tovább >>

Óvodakezdés

Ha a gyermekünk már az óvoda előtt is gyakran megfordult gyerekközösségekben, vagy épp volt bölcsődés, akkor jóval könnyebb helyzetben vagyunk, hiszen többé-kevésbé tisztában van azzal, hogy milyen is egy közösségben, mások felügyeletére bízva tölteni a napot, anyától és apától távol.<< Olvassuk tovább >>

Újra itt a nyár!

A nyári időszak különleges lehetőségeket kínál az óvodás korú gyermekek számára a szabadban történő játékra és a különböző fejlesztő tevékenységekre. Szabadidős tevékenységek: homokozóban való játék, ami fejleszti a kreativitást és a finommotoros képességeket, hintázás, mászókázás és csúszdázás, amelyek a nagy mozgásokat és az egyensúlyérzéket erősítik, a labdajátékok javítják a kéz-szem koordinációt és a mozgáskoordinációt, buborékfújás ugyanolyan szórakoztató és fejleszti a koordinációt. << Olvassuk tovább >>

Környezettudatosság a gyermeknevelésben

A jövő generációinak környezettudatosságra nevelése az egyik legfontosabb feladatunk napjainkban, figyelembe véve a bolygó környezeti állapotának aggasztó romlását és az éghajlatváltozás súlyos hatásait. Az elmúlt évtizedek során kialakult életmódunk és a természettől való eltávolodás jelentős károkat okozott a gyermekek fejlődésében és jólétében. << Olvassuk tovább >>

Húsvét idején – a hit szerepe a gyermekek fejlődésében

A hit és a spiritualitás fontos szerepet játszhatnak a gyermekek fejlődésében, mivel ezek a tényezők befolyásolhatják érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődésüket. A hit által közvetített értékek és normák formálhatják a gyerekek világnézetét, segíthetik őket az élet kihívásaival való szembenézésben, és támogathatják őket abban, hogy értelmet és célt találjanak az életükben. Biztonságérzet: a hit és a vallási gyakorlatok biztonságérzetet és stabilitást nyújthatnak a gyerekeknek, különösen a nehéz időkben. A közösségi imádkozás, a vallási ünnepek és rituálék rendszeressége kötődési pontokat kínál, amelyek segíthetnek a gyerekeknek feldolgozni az élet változásait és kihívásait. << Olvassuk tovább >>

A hátrányos helyzet és az elfogadás egyidejűsége

Gyermekjogi Egyezmény: Minden gyermek egyenlő „faja, színe, neme nyelve, vallása, politikai vagy más véleménye, nemzeti, nemzetiségi vagy társadalmi származása, vagyoni helyzete, cselekvőképessége, születési vagy egyéb helyzete szerinti különbségtétel nélkül.” Diszkriminációnak, azaz hátrányos megkülönböztetésnek vagy kirekesztésnek minősül minden olyan megkülönböztetés, ami ezen jog ellen szól. << Olvassuk tovább >>

A csodavárásról…

Szülőként mosolyogva és meghatottan figyeljük gyermekeinket, ahogy várják az ünnepet, benne a csodát, ahogy mi is tettük gyerekkorunkban, ki-ki a családjában jellemző szokásoknak megfelelően.
Mint egy falat kenyérre, úgy van szüksége a gyereknek a csodákra. Míg mi, felnőttek, a való világból tanulunk és ott szerzett tapasztalatainkból épülünk, addig a gyerek a fantáziája segítségével küzd meg a körülötte levő veszélyekkel és kihívásokkal. Ezért is olyan fontos nekik a mágikus mesevilág, vagy hogy a csodák jelenléte életükben minél tovább megmaradjon. Sőt, minél többet őriznek meg felnőttkorukra ebből a mágikus hatalomból, annál könnyebben veszik majd az élet megpróbáltatásait is. << Olvassuk tovább >>

Önállóságra nevelünk

Szülőként a feltétel nélküli szereteten kívül talán a legnagyobb ajándék, amit adhatunk gyermekünknek, ha megtanítjuk erős, független személyiséggé válni.

Miért fontos az önállóság? Az önállóság kialakítása az egyén szociális készségeinek része, amely lehetővé teszi a gyermek számára, hogy úgy érezze, képes irányítani az életét, így többé nem érzi magát védtelennek a külső veszélyekkel szemben. Ha a gyermeknek nem engedhük, hogy önállóvá váljon, dühhel, frusztrációval és ellenállással reagálhat a kiszolgáltatottságra. Az önállóság az önbizalom és az önbecsülés érzését adja meg a kicsinek, ami elősegíti a motivációt és a kitartást, amire az iskolában is szüksége lesz majd. << Olvassuk tovább >>

Együtt a gyerekkel

A nyár a pihenés, az elengedés, a töltekezés időszaka. Az év dinamikája is azt kívánja, hogy tegyük kicsit félre a mindennapi kötelezettségeket, s helyette legyünk csak együtt, vagy találjunk ki klassz programokat. Ilyenkor lehetőség nyíliik egy kicsit tovább aludni, többet pihenni, büntetlenül lustálkodni és mindenekelőtt: többet együtt lenni a családdal. << Olvassuk tovább >>

Hagyományok, szokások jelentősége a családban

A családi hagyományok generációkon átívelő, tudatosan ápolt, fenntartott szokások, amelyek tükrözik a család összetartozását és erősítik sajátos identitását. A családi hagyományok és tradíciók meghatározzák a születésnapok, névnapok, évfordulók, nyaralások forgatókönyvét, kellékeit, az ajándékozás, az együttlét formáját, tartalmát.
A hagyományok azt is meghatározzák, hogy a család milyen ünnepeket és hogyan ünnepeljen meg, és hogyan kapcsolódjon a kulturális és vallási hagyományokhoz: Jézuska, angyalka jön, vagy a szeretet ünnepeként határozzuk meg a karácsonyt, vagy ugyanígy: a Feltámadás ünnepéről beszélünk, vagy a nyuszi, a piros tojás és a locsolkodás hagyományát őrizzük…
Meghatározóak a mindennapi élet rituáléi is, mint például az étkezések, vagy a gyerekek fürdetésének, lefektetésének rendje.<< Olvassuk tovább >>

Amikor a gyerek harap, rúg, ver…

A 3-6 év közötti gyermekek igen nagy változáson mennek keresztül az óvodai évek során mind fizikailag, mind érzelmileg. Az érzelmi fejlődés pedig a legintenzívebb ebben az életszakaszban. A legtöbb kicsire jellemző, hogy harap, rúg és üt, mindaddig, amíg a nyelvi készsége ki nem fejlődik annyira, hogy szavakkal több eredményt érjen el.
A kisgyerekeknek szinte semmi önkontrolljuk nincs, és hároméves korukig az együttérzés sem fejlődik ki náluk. Ez azt jelenti, hogy a kicsi nem szándékosan bánt másokat, hanem más, megmagyarázható okokból viselkedik így ebben az életkorban. << Olvassuk tovább >>

Mit ajándékozzunk?

Az, hogy mi kerüljön a fa alá – tiszteletben tartva mások szokásait is, egyre jobban arra int bennünket, hogy figyeljünk oda arra, akinek az ajándékot szánjuk. Vajon ismerjük-e őt kellően? Tudjuk, tudhatjuk-e mi az, aminek igazán örülne? Egy pillanatra a fókuszba helyezném Gary Chapman elméletét az ötféle alapvető szeretetnyelvről, amivel kifejezhetjük érzelmeinket a másik felé: az együtt töltött idő, az ajándékok, a szívességek, a dicsérő szavak és az érintés. Ezek segítségünkre lehetnek az ajándékválasztás folyamatában is. Az ajándékozás ugyanis akkor valódi öröm, ha leképezi az emberi kapcsolatokat is, amiben képesek vagyunk a perspektíva váltásra és tudunk olyat adni, aminek a másik örülne, s nem mi. << Olvassuk tovább >>

Szép szavakkal a gyermeki lélekhez

A legtöbben azt szeretnénk, hogy gyermekünk erős, önbizalomtól duzzadó, egészséges önértékelésű gyermekké, később felnőtté váljon. Ám a dicséretet is tudatosan kell használni! Ahogy az sem jó, ha nem dicsérünk, ugyanúgy káros következményei lehetnek a személyiségfejődésre annak is, ha mindig, mindenért megdicsérjük csemeténket. Vagyis az erőfeszítést, a valódi munkát, a szándékot mindig jutalmazzuk, de a mindennapi kötelezettségeket nem kell! << Olvassuk tovább >>

Amit a gyermekek alvásáról tudunk

A rendszeres, kiegyensúlyozott délutáni alvás hozzájárul a minőségi éjszakai alváshoz, napközben pedig elkerülhetők a túlfáradásból adódó hiszti-rohamok és a nyűgösség. A nappali alvás nem kevésbé fontos, mint az éjszakai. A kisgyerekek ugyanis még nem tudnak 10-12 órát egyfolytában ébren lenni, 5-6 óra elteltével elfáradnak. Az idegrendszerük is megviselődik, főként, ha túl sok inger éri őket napközben. Optimális fejlődésük, idegrendszeri érésük csak akkor lehet zavartalan, ha a napjaik egy meghatározott napirend szerint zajlanak és kellő mennyiségű és minőségű alvást biztosítunk számukra mind napközben, mind éjszaka. << Olvassuk tovább >>

A szerepjáték szerepe

„A játék során a gyerek mindig felette áll az életkorának, mindennapi viselkedésének; mintha a játék során egy fejjel magasabb lenne saját magánál” – fogalmaz Lev Vigotszkij fejlődéspszichológus.

A gyermek második életéve végére képes úgy tenni, mintha a játékautó, amit berregve végigtol a szőnyeg szélén, valódi lenne, vagy úgy, mintha egy száraz bot egy vitézi lóvá válna. << Olvassuk tovább >>

Meséljünk a meséről

Mi felnőttek is szeretettel idézzük fel kedvenc gyermekkori mesénket, nem véletlenül választottuk éppen azokat. Gondoljunk csak a mesék gyógyító, terápiás hatásaira… Gyakran előfordul, hogy a szülői támogatás nem elég önmagában az egészséges én-tudat, én-kép, vagy a hatékony megküzdési módok kialakulásához. Ilyenkor is nagy segítségünkre lehetnek a mesék.<< Olvassuk tovább >>

Szeparációs szorongás

A szeparációs szorongás a baba fejlődésének egy fontos mérföldköve, ami nem más, mint az elválástól való félelem, ezért szokás szeparációs félelemként is hivatkozni rá. A baba érzelmi fejlődésének egy olyan mérföldköve, amikor a baba viselkedése hirtelen megváltozik. Általában a baba 8 hónapos korában jelentkezik először. Ez a szeparációs szorongásnak az első szakasza. << Olvassuk tovább >>

Nevelési minták és keretek

Kutatások eredmények azt mutatták, hogy a legmagasabb szintű agresszió azokra a gyermekekre jellemző, akiknek szülei magas fokú engedékenység mellett magas szintű büntetési készséget mutattak. A nevelési stílus fogalmát Baldwin vezette be a szakirodalomba, Ő úgy gondolta, hogy a nevelésben a két lényeges dimenzió a kontroll és a demokratizmus mértéke (demokratikus vagy autokratikus) és e két dimenzió kombinációjából négy nevelési stílus áll elő: demokratikus-alacsony kontroll, demokratikus-magas kontroll, autokratikus-alacsony kontroll, autokratikus-magas kontroll. Kutatásából az derült ki, hogy a gyermek szempontjából a magas demokratizmus-magas kontroll párosítás a legkedvezőbb, melynek eredményeképpen tervekkel teli, érdeklődő, elkötelezett és együttműködő gyermekek lesznek.<< Olvassuk tovább >>