A mai szülők többsége szeretné, ha gyermeke közel érezné magához, bízna benne, és őszintén beszélhetne vele. Ez nagyon fontos törekvés. A probléma ott kezdődik, amikor a szülő már nem vezetője, hanem inkább barátja szeretne lenni a gyermekének. A barátság ugyanis egyenrangú kapcsolat, a szülő-gyermek viszony viszont természetéből fakadóan nem az.… << Olvassuk tovább >>
A bolygónk jövője nem a távoli döntéshozók kezében kezdődik, hanem a mindennapjainkban és különösen abban, amit gyermekeinknek mutatunk. Ahogyan a családi minták más területeken is meghatározóak, úgy a környezettudatos gondolkodás is otthon születik meg. A gyerekek nem elsősorban abból tanulnak, amit mondunk, hanem abból, amit teszünk.… << Olvassuk tovább >>
Miközben a digitális eszközök sok hasznos lehetőséget kínálnak, egyre több szülő teszi fel a kérdést: vajon hogyan maradhatunk valóban jelen a gyermekünk életében egy ilyen gyorsan változó, digitális környezetben?
Az óvodáskor életkorban a gyerekek a világot elsősorban kapcsolatokon keresztül tanulják megérteni.… << Olvassuk tovább >>
A bohóc eredetileg a nevetés, a játékosság és az önfeledt öröm figurája. Mégis, sok gyerek és nem kevés felnőtt számára inkább a szorongás és a félelem alakjává vált. A bohócoktól való félelem, azaz a coulrofóbia olyan pszichológiai jelenség, amely mélyen kapcsolódik az emberi érzelemfeldolgozás működéséhez, különösen gyermekkorban.… << Olvassuk tovább >>
Bármennyire is sugallja a modern világ, hogy az ünnep lényege az ajándékokban rejlik, a kisgyermek számára a varázslat nem a tárgyakból, hanem a várakozásból születik. A decembert átható izgalom, az első hópelyhek, a fények felragyogása és az otthon melege mind-mind olyan jelzések, amelyek a gyermek lelkében különleges pszichológiai folyamatokat indítanak el.… << Olvassuk tovább >>
A szülők gyakran tehetetlenül állnak gyermekük könnyei előtt. „Már megint sír!” – mintha a sírás valamiféle hiba lenne a rendszerben. Pedig az óvodáskorú gyermek sírása nem gyengeség, nem hiszti, és nem is manipuláció: ez a korai érzelmi kommunikáció legtermészetesebb formája. A könnyek mögött mindig egy üzenet rejtőzik – csak meg kell tanulnunk meghallani.… << Olvassuk tovább >>
Hogyan készülhetünk az óvodára és a bölcsődére?
Az óvoda- és bölcsődekezdés minden család életében mérföldkő. A gyerekek érzékeny antennái azonnal megérzik a szülők bizonytalanságát és szorongását. Ha mi aggódunk, hogy „jaj, mi lesz nélkülem”, azt a gyermek is átveszi. Ezért első lépésként érdemes tudatosítani: a félelem természetes, de nem szabad, hogy a gyermekre nehezedjen.… << Olvassuk tovább >>
Az érzelmi intelligencia (EQ) fejlesztése a gyermekek számára kulcsfontosságú. Nem csupán az érzelmek felismerését és kifejezését jelenti, hanem az érzelmek szabályozását, a társas kapcsolatok kezelését és az empátia képességét is magában foglalja. Az érzelmi intelligenciával rendelkező gyermekek képesek jobban kezelni a konfliktusokat, mélyebb kapcsolatokat kialakítani, és nagyobb eséllyel érnek el sikereket a felnőttkorban.… << Olvassuk tovább >>
A beszéd az emberi kommunikáció legfontosabb eszköze, melyek alapjai már kisgyermekkorban, az óvodás évek során formálódnak. A beszédindítás ebben az életkorban különösen fontos, hiszen az ekkor kialakuló nyelvi készségek merőben meghatározzák a gyermek szociális kapcsolatait, önkifejezését és az iskolára való felkészültségét.… << Olvassuk tovább >>
Ha a gyermekünk már az óvoda előtt is gyakran megfordult gyerekközösségekben, vagy épp volt bölcsődés, akkor jóval könnyebb helyzetben vagyunk, hiszen többé-kevésbé tisztában van azzal, hogy milyen is egy közösségben, mások felügyeletére bízva tölteni a napot, anyától és apától távol.
A szeptemberi óvodakezdés előtt, a nyári hónapok azonban jó, ha együtt hangolódunk azokra a változásokra, amelyek ránk várnak.… << Olvassuk tovább >>
A nyári időszak különleges lehetőségeket kínál az óvodás korú gyermekek számára a szabadban történő játékra és a különböző fejlesztő tevékenységekre.
Szabadidős tevékenységek: homokozóban való játék, ami fejleszti a kreativitást és a finommotoros képességeket, hintázás, mászókázás és csúszdázás, amelyek a nagy mozgásokat és az egyensúlyérzéket erősítik, a labdajátékok javítják a kéz-szem koordinációt és a mozgáskoordinációt, buborékfújás ugyanolyan szórakoztató és fejleszti a koordinációt.… << Olvassuk tovább >>
A jövő generációinak környezettudatosságra nevelése az egyik legfontosabb feladatunk napjainkban, figyelembe véve a bolygó környezeti állapotának aggasztó romlását és az éghajlatváltozás súlyos hatásait. Az elmúlt évtizedek során kialakult életmódunk és a természettől való eltávolodás jelentős károkat okozott a gyermekek fejlődésében és jólétében.… << Olvassuk tovább >>
A hit és a spiritualitás fontos szerepet játszhatnak a gyermekek fejlődésében, mivel ezek a tényezők befolyásolhatják érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődésüket. A hit által közvetített értékek és normák formálhatják a gyerekek világnézetét, segíthetik őket az élet kihívásaival való szembenézésben, és támogathatják őket abban, hogy értelmet és célt találjanak az életükben.… << Olvassuk tovább >>
Gyermekjogi Egyezmény: Minden gyermek egyenlő „faja, színe, neme nyelve, vallása, politikai vagy más véleménye, nemzeti, nemzetiségi vagy társadalmi származása, vagyoni helyzete, cselekvőképessége, születési vagy egyéb helyzete szerinti különbségtétel nélkül.” Diszkriminációnak, azaz hátrányos megkülönböztetésnek vagy kirekesztésnek minősül minden olyan megkülönböztetés, ami ezen jog ellen szól.… << Olvassuk tovább >>
Szülőként mosolyogva és meghatottan figyeljük gyermekeinket, ahogy várják az ünnepet, benne a csodát, ahogy mi is tettük gyerekkorunkban, ki-ki a családjában jellemző szokásoknak megfelelően.
Mint egy falat kenyérre, úgy van szüksége a gyereknek a csodákra. Míg mi, felnőttek, a való világból tanulunk és ott szerzett tapasztalatainkból épülünk, addig a gyerek a fantáziája segítségével küzd meg a körülötte levő veszélyekkel és kihívásokkal.… << Olvassuk tovább >>